1. Nevezett* Zrt. 3 000 fő körüli létszám alkalmazottat foglalkoztatott. 2 évig nem tudtak megállapodni a szakszervezezekkel, elsősorban a bérre vonatkozó kérdésekben. Felkérést kaptam a bértárgyalásokon való részvételre, így néhány hónapos tárgyalássorozat alatt sikerült olyan közös nevezőket találni, ami mindkét fél számára elfogadható volt, így a megállapodás aláírásra került. A vezérigazgató pezsgős koccintásos kereteket adott a tárgyalás befejezéséhez, amikor aláírásával jóváhagyta azt, amit a humánvezérhelyettesével kialkudtunk.

Pont a héten hallottam, hogy a cég már olyan jól fizet, hogy egy közeli ismerősöm, aki sok éve külföldön dolgozik, beadta az önéletrajzát és pályázatát ide. Hazajönne.

2. Egy külföldön élő magyar kutatóorvos megkeresett, mondván, hogy Ő elemző típus, nem képes a projektjeit átlátni, rendszerint rátelefonálnak, nem tudja tartani a határidőket sem. Mivel jelentős számú felkérése volt, valóban elsőre áttekinthetetlennek tűnt melyikkel hol tart, mik a határidők, számlázási feladatok (melyet gyakorta el is felejtett).

Végigvettük a projektjeit és rendszerezésre kerültek a prioritások, határidők, fizetési kötelezettségei és a számlázási feladatai. A munkánk befejezésével egy asszisztens segítségével képessé vált a kialakított rendszert üzemeltetni.